Technikai támogatás

 

1. lépés: Felhasználási terület meghatározása

- Hol kerül alkalmazásra, mi a feladata és a célja?

2. lépés: Funkció meghatározása

- Mi a konkrét funkció, és hogyan biztosítható?

3. lépés: Követelmények meghatározása

- Jogszabály, szabvány, egyéb hivatalos előírás, specifikáció vonatkozik-e rá?
- Műszaki követelmények meghatározottak-e?
- Bizonylatolás előírásai?

4. lépés: Fogadószerkezet és csatlakozási helyek meghatározása

- Alkalmas-e a kötél szerelésére?
- Kellő szilárdságú és merevségű?
- Csomópontok és átvezetések tervei rendelkezésre állnak?

5. lépés: Terhelések meghatározása

- Milyen a terhelés iránya?
- Mekkora a terhelés mértéke (speciális esetben a terhelési spektrum)?
- Statikus, dinamikus, illetve rendkívüli terhelésekkel kell-e számolni?
- Frekvencia, amplitúdó, lüktető vagy lengő terhelés van-e?
- Mekkora az előfeszítés és a nyúlás mértéke?

6. lépés: Kötél átmérőjének és szerkezetének meghatározása

- Milyen a terhelés iránya?
- Korábban meghatározott követelményeknek megfelelő?
- Szilárdsági és nyúlási tulajdonságok figyelembe lettek véve?
- Fogadó és csatlakozási pontokhoz kerülő szerelvények méreteivel összhangba hozható?

7. lépés: Szerelhetőség és összeállíthatóság meghatározása

- Kötél - szerelvény - fogadószerkezet vonatkozásai

8. lépés: Szerelvények kiválasztása és anyagszükséglet meghatározása

- Építési méret, állíthatóság, szerelhetőség szempontjai

 

A tervezői tevékenységekről

Bármilyen acélsodrony köteles rendszer tervezése, részmegoldás kiválasztása, alkalmazása, terhelhetőségének, összeállításának,
csomópontjainak, beépítési módjának meghatározása tervezői feladat és felelősség!

Az épített környezet szakági felelős tervezőjének a megvalósítandó rendszer jellemzőinek ismeretében és a vonatkozó előírások figyelembe vételével kell 
meghatároznia a kötélrendszer és fogadószerkezetének paramétereit, a kivitelezéshez, használatba vételhez és a biztonságos üzemeltetéshez szükséges feltételeket.

Szintén a tervező feladata a fogadószerkezetek megfelelő tervezési szilárdságának és alkalmasságának biztosítása vagy ellenőrzése illetve a rögzítési, 
biztosítási és szerelhetőségi feltételek meghatározása.
A kivitelezői egyeztetések lehetőséget biztosítanak egyedi és speciális megoldások alkalmazására is, azonban biztonság és jogszerű beépíthetőség vonatkozásában 
dokumentált illetékes tervezői döntések és jóváhagyások szükségesek.

Azon tervezői feladatok esetében, ahol a kötélrendszer tervezéshez speciális ismeretek szükségesek, megfelelő szakismerettel és tapasztalattal rendelkező
minősített gyártót, gyártói képviselőt, forgalmazót vagy „kivitelező szakcéget” kell bevonni a részlettervek, csomópontok, szerelési feltételek, stb. kidolgozásához.

ELŐÍRÁSOK

(Az acélsodrony köteles megoldások és rendszerek sok területen alkalmazhatók, az előírások és szabályok alábbi felsorolása nem teljes körű.
Az aktuális és érvényes szakterületi előírásokat az illetékes személyeknek - pl. a tervezőnek, a beruházónak
és más felelős személyeknek - kell mindig figyelembe vennie.)

Jogszabályok

(a Nemzeti Jogszabálytárban elérhetőek a dokumentumok – www.njt.hu)

Magyarországon az épített környezetre vonatkozó előírások törvényben és rendeletben meghatározottak. Ezen előírások vonatkozó szakaszait a kötélrendszerek esetében is figyelembe kell venni. Az előírások részben összeegyeztethetők, máshol eltérnek egyes európai szabályozásoktól. 

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről, jogokról és kötelezettségekről, továbbá az ezekkel kapcsolatos feladatokról, hatáskörökről és hatósági jogkörökről - Építési törvény)

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)

Szabványok

(a Magyar Szabványügyi Testületnél elérhetőek a dokumentumok – www.mszt.hu)

acélsodrony kötelek 

MSZ EN 12385-4:2002+A1:2008  Acélsodrony kötelek. Biztonság. 4. rész: Pászmás kötelek általános emelési célokra

MSZ EN 12385-10:2003+A1:2008  Acélsodrony kötelek. Biztonság. 10. rész: Spirális kötelek általános építési célokra

kötélvégek - kötések 

MSZ EN 13411-3:2004+A1:2009 Acélsodronykötél-végek. Biztonság. 3. rész: Szorítógyűrűk és szorítógyűrűs kötélszemek /Terminations for steel wire ropes. Safety. Part 3: Ferrules and ferrule-securing/

MSZ EN 13411-8:2012  Acélsodronykötél-végek. Biztonság. 8. rész: Sajtolt kapcsolatok és sajtolás /Terminations for steel wire ropes - Safety - Part 8: Swage terminals and swaging/

Gyártói instrukciók

A gyártók valamint képviselőik és forgalmazóik elektronikusan, illetve nyomtatott katalógusokban dokumentált módon a termékekről és alkalmazhatósági feltételeikről tájékoztatást nyújtanak. 

•  Hubert Waltermann ASS Technical Instructions; 
•  WDS Catalogue

Texinox elnevezés alatt az ASS, WDS és PK rendszerek elemei érhetők el.

Kialakításuk és jellemzőik szerint a fenti rendszerekben az alábbi  méretsorok állnak rendelkezésre:

 

MAXI 
Elsősorban tartószerkezeti és térelhatároló funkciókhoz tervezett, jellemzően nagyobb méretben gyártott szerelvények
12 - 26 mm átmérőtartományú sodronykötelekhez.

STANDARD
Széleskörű felhasználási területen alkalmazható kiváló és biztonságos megoldás 3 -10 mm átmérőtartományú sodronykötelekhez.
A leggazdaságosabb méretsorozat.

MINI/SMALL 
A Standard méreténél kisebb beépítési méretű komponensek, 3-10 mm átmérőjű kötelekhez.
A rendszeren belül bővítik az alkalmazási lehetőségeket a KW típusok hosszú és extra hosszú menettel.
Használatuk a Standard méretsorozatnál drágább kivitelezést eredményez.

SUPER-MINI
Az ASS rendszer elsősorban belsőépítészeti és dekorációs célokra tervezett „minimalizált” méretű szerelvényei.
Elsősorban olyan helyekre, ahol pl. a design koncepciója szerint minél kevésbé legyen hangsúlyos a szerelvényezés,
illetve olyan alkalmazásoknál, ahol szűk helyen kell a szerelvényezést megoldani.
Használatuk a Standard méretsorozatnál drágább kivitelezést eredményez.

DIY
A szerelhető terminálok közül a kúpos betétesek nagyobb terhelhetőségűek, 
míg az oldalirányban csavarral biztosítottak csak kisebb igénybevételek esetén alkalmazhatók.
Kötélre szerelésükhöz nem szükséges speciális gép vagy műhely, viszont időigényes és kevésbé gazdaságos.
Méretük viszonylag nagy a préselt terminálokhoz képest.

SPECIAL
Különféle szakterületekhez vagy egyedi igényekhez kialakított terminálok.

 

 

Jellemző felhasználási területek - funkciócsoportok

I. Tartószerkezeti és kültéri térelhatároló alkalmazások

II. Belsőépítészeti tartó és térelhatároló alkalmazások

III. Belsőépítészeti dekorációs és kiegészítő alkalmazások

IV. Növényfuttató rendszerek, zöld falak

V. Hajózási alkalmazások

 

Az építészeti kötélrendszerünkben jellemzően használt préselt kötélvég kialakítások, a legtöbb felhasználási területen alkalmazhatók.

 

Külsőmenetes vég

Belsőmenetes vég

Szemes vég

Villás vég

Feszítő csavarzat villás véggel

Feszítő csavarzat szemes véggel

Feszítő csavarzat menetes véggel

Feszítő csavarzat szabad véggel

Fix vég lencsefejű terminállal

Fix vég süllyeszettfejű terminállal

Fix vég domborúfejű terminállal

Gömbcsuklós vég

Állítható gömbcsuklós vég

Csuklóvillás vég

Kötélszíves vég

 

Préselt véges kötések jellemző variációi és típuskódjai

 

 

A szerelvényezett kötelek helyes méretezése a kötélvég kialakítások figyelembevételével

 

 

 

külső menetes vég esetén - menetvégtől mérve



 

lencsefejű csatlakozó esetén - a fej alatti síktól mérve



 

süllyesztettfejű csatlakozó esetén - a fejvégtől mérve


 

domborúfejű csatlakozó esetén - a fej alatti síktól mérve


 

belső menetes vég esetén - terminál külső végétől mérve


 

 
ütközős vég esetén - az ütköző belső, csatlakozó síkjától mérve


 

szemes vég esetén - a szem furatának középpontjától mérve


 

villás vég esetén - a csapszeg tengelyvonalától mérve


 

kötélszíves vég esetén - a kötélszív beakasztási pontjától mérve

 

Fali vagy födémben rögzítés megoldásai
- átmenő csavaros
- ragasztott csatlakozású (szitahüvelyes vagy közvetlen)
- műanyag tiplis
- feszítődűbeles
- betoncsavaros
- más rögzítéstechnikai megoldású

A helyszíni bekötés és a feszítés megoldásai
- csavarkötéssel, külső - vagy belsőmenetes
- csapszeges rögzítéssel, villás- vagy szemes bekötéssel
- fejes véggel
- egyéb egyedi megoldással

Fal vagy födémszerkezet
- beton
- természetes kő
- tömör tégla vagy üreges tégla
- falazóblokk
- pórusbeton
- acélváz
- szendvicsszerkezet
- más speciális megoldás

Korlátoszlop szerelvényei 
- cső, zártszelvény, laposvas, hengerelt acélszelvény,
-  I - U - L - T
- fa, kör v. téglalap km.
- fentiek kombinációi

A korlát tartószerkezetének anyaga
- festett vagy horganyzott acél, korrózióálló acél
- fa
- kombinált

Állíthatóság, feszítés

Az acélsodronyköteleket funkciójuk megfelelő betöltése érdekében rendszerint meg kell feszíteni. 

A szükséges előfeszítés mértékét a felhasználási terület, a tervezésnél figyelembe vett terhelési jellemzők, 
a kiválasztott csatlakoztatási megoldás figyelembe vételével kell meghatározni. 
A kötelek feszítéséből a fogadószerkezetre vagy a bekötési „pontokra” átadódó terheket mindig figyelembe kell venni 
a tervezésnél és a kivitelezésnél. Pl. 9 soros korlátkötél esetén, 150 daN kötelenkénti előfeszítés esetén
a végoszlopokra 9×150 daN, azaz 1350 daN - kb. 1350 kg-nak megfelelő terhelés jut.

Kötelet csak megfelelő szilárdságú és merevségű helyre lehet csatlakoztatni!

A feszítéshez rendszerint menetes megoldások alkalmazhatók.
Feszíteni lehet jobb/balmenetes feszítő csavarzattal, menetes feszítőelemmel vagy más egyedi menetes megoldással.
A kötelek nyúlása, az előfeszítés mértéke és az utólagos állíthatóság alapján kell kiválasztani a szükséges feszítő szerelvényt.
Viszonylag nagy bekötési távolságok esetén a megfelelő előfeszítés speciális helyszíni szerelési segédeszközökkel valósítható meg.

Feszítő csavarok elhelyezése

A feszítő csavarzat (jobb/balmenetes) elhelyezhető a kötél:
- egyik bekötési végén (1)
- középen (2)
- mindkét végén (3)

 

Feszítőelemként alkalmazott szimpla menetes elemek csak a végeken alkalmazhatók.
A feszítő csavarzatok az illusztráción szereplő villás vég mellett lehetnek szemes, menetes terminálos vagy menetes rudas kialakításúak is.

Korrózióálló acélsodrony kötelek

Az építészeti kötélrendszereknél a leggyakrabban  korrózióálló alapanyagú a felhasznált acélsodronykötél, 
jellemző a WNr. 1.4401/AISI 316 anyagminőségek alkalmazása.

A korrózóálló kötelek szilárdsági osztálya 1570 N/mm² .  
A szilárdsági osztály a kötél elemi szálak alapanyagának névleges szakítószilárdságára utal  a vonatkozó szabványok szerint.

Az acélsodrony kötelek elemi szálakból (1) sodrással készünek.
Az elemi szálakból előbb pászmákat (2) majd a pászmákból kötelet sodronak.
A pászma olyan huzalsodrat, amelyben a huzalok egy vagy több rétegben helyezkednek el és jellemzően egy irányban sodrottak.
A sodronykötél keresztmetszetének középső részén található a kötélbetét (3).

 

 

A rozsdamentes terminálos rendszereknél használatos kötélszerkezetek:

A leggyakrabban használt kötélszerkezetek a 6x19 és a 6x7.

 

Adott kötélátmérőhöz kiválasztott szerelvény menetének mérete csoportfüggő is. pl.: Ass MINI, Ass STANDARD,....

Az acélsodrony kötelek nyúlása

Egyes alkalmazásoknál lényeges szempont az acélsodrony kötelek hosszváltozása. 
A maradó nyúlás, a rugalmas nyúlás, a hőmérséklet változásából származó nyúlás, 
a kopásból illetve az elfordulásból keletkező nyúlás mértéke több tényező függvénye. 
Mivel az acélsodronykötelek rugalmassági modulusa nem egy állandó érték, 
ezért tapasztalati és tájékozató adatok alapján, közelíthető számítással  tervezhető a nyúlás értéke.

A minimális szakítóerő 20%-nak megfelelő terhelést feltételezve a maradó nyúlás mértéke acélbetétes kötelek esetén kb. 0,25%.

- a rugalmas nyúlás terhelés, sodratszerkezet, stb. függő, a következő összefüggéssel közelítőleg számítható:

Δlr = (WxL)/(ExA)

ahol

W - terhelés (kN)
L - kötél hossza (mm)
E - rugalmassági modulus (kN/mm²)
A - fémes keresztmetszet (mm²)

A fémes keresztmetszet és a befoglaló keresztmetszet aránya

1x19 kötélszerkezetnél: 0,76
1x19 kötélszerkezetnél: 0,545
7x19 kötélszerkezetnél: 0,528

- a hőmérséklet változásából származó nyúlás a következő összefüggésekkel számolható:

Δl = α x lo x Δt

ahol

α - lineáris hőtágulási együttható,
acélsodrony kötelek esetében 0,0000125=12,5x10^-6) 1/^oC
lo - kötél viszonyítási hossza (mm)
Δt - hőmérséklet változás (^oC)

Tájékoztató rugalmassági modulus értékek (E - rugalmassági modulus [kN/mm²] )

1x19 kötélszerkezetnél: 109000
1x19 kötélszerkezetnél: 70000
7x19 kötélszerkezetnél: 60000

- a kopásból származó nyúlás statikus köteleknél nem jellemző

- az elfordulásból keletkező nyúlás megakadályozható a végszerelvények elfordulását korlátozó bekötésekkel

A maradó és a rugalmas nyúlás „összege” jellemzően a minimális szakítóerő 20 %-ának megfelelő 
statikus terhelést figyelembe véve kétszersodrott kötelek (pl. 7×7, 7×19) esetén kb. 0,5÷1,5%.

Megjegyzés: speciális esetekben előfordulhat, hogy a konkrét beépítendő acélsodronykötél esetén méréssel kell meghatározni a nyúlás értékeket.

 

Kötések szilárdsága – a szerelvényezett acélsodronykötél minimális szakítóereje 

Az acélsodronykötél minimális szakítóerejének (F _min ) %-ában került meghatározásra a szerelvényes kötelek minimális szakítóereje (F_{min sz} )

ASS MAXI, STANDARD és MINI rendszerek: 90%

ASS SUPER-MINI rendszer 50%

WDS STANDARD rendszer: 90%

WDS SMALL rendszer: 50%

Szerelhető termináloknál, szerelt kúpos betétes kialakításoknál: 50-85%

Szerelhető termináloknál, szerelt hernyócsavaros kialakításoknál: max. 50%

Kiöntött kötélvégeknél: 100%

Korlátok kötélzeteinek kialakításánál figyelembe veendő szempontok:

• korlátoszlopok anyaga, kialakítása és szerelvény-méretei, rögzíthetősége
• a kézléc méretei, szilárdsága és kellő merevsége
• a kötélzet osztása, méretei, szakaszolása, feszíthetősége
• szerelhetőségi szempontok: átfűzhetőség, szögkompenzáció, csavarbiztosítások, hozzáférhetőség
• a fogadószerkezet várható terhelései, rugalmas elmozdulásai, felületvédelm

Az acélsodronykötelek feszíthetősége valamint nyúlása többek között a kötél szerkezetének, hosszának és átmérőjének függvénye.
Minél nagyobb a kötélhossz, annál nagyobb mértékű maradó és rugalmas nyúlással kell számolni azonos előfeszítő erő beviteléhez.
Minél nagyobb a fémes keresztmetszet, annál kisebb a kötél nyúlása.
Az előfeszítő erő növelésével csökkenthető a belógás mértéke.

 

A korlátok rozsdamentes köteleinek képesnek kell lenniük arra, hogy ellenálljanak kb. 1kN/m vonalmanti terhelésnek.

Mivel a kötelek nem tudnak keresztirányú erőt felvenni hajlékonyan rugalmas elemekként, így a keresztirányú feszültség
hosszirányú erőt okoz a kötélen, amelyet "be kell vezetni" a korlátoszlopokba.
Növekvő kötélhosszal a kötél nyúlása is megnő.

Az ASS rendszer szerinti ajánlott szabad kötélhosszak korlátokhoz:

Egy kötélben 1 db feszítőelem figyelembe vételével STANDARD szerelvényekkel:

d 4 mm kötélátmérő esetén - 7x7 kötélszerkezetnél 1,8 méter, - 7x19 kötélszerkezetnél 1,6 méter

d 5 mm kötélátmérő esetén - 7x7 kötélszerkezetnél 3,1 méter, - 7x19 kötélszerkezetnél 2,8 méter

d 6 mm kötélátmérő esetén - 7x7 kötélszerkezetnél 4,8 méter, - 7x19 kötélszerkezetnél 4,3 méter

d 8 mm kötélátmérő esetén - 7x7 kötélszerkezetnél 9,0 méter, - 7x19 kötélszerkezetnél 8,0 méter

Egy kötélben 2 db feszítőelemet alkalmazva az ajánlott távolságok kétszerese vehető figyelembe!

 

Korlátok esetében a maximális hosszak vonatkozásában a WDS ajánlása a következő:

- A megadott hosszak feltételezik a közbenső átvezetések illetve alátámasztások meglétét.
- Tárgyi hosszak előfeszítéses helyszíni szerelési technológiákkal érvényesíthetők.

 

 

A kötél átmérőhöz és szerkezethez  ajánlott maximális hossz túllépése esetén a köteleket szakaszolni kell, meg kell „osztani”, 
pl. átmenő menetes rúd beépítésével vagy csomópontok kialakításával közbenső korlátoszlopon.
Hosszú kötelek esetén a közbenső korlátoszlopoknál a kötélre csavarkötéssel rögzíthető stopperekkel is szakaszolható a rendszer, ezáltal terhelés hatására az adott szakasz elmozdulásának mértéke mérsékelhető. Ez a megoldás kevésbé merevíti a rendszert, mint a közbenső oszlopon történő szakaszolás.

 

Ferdén futó kötelek esetén az induló és érkező csomópontok kialakítását, 
az átvezetéseket és szükség szerint a szögkompenzáló elemeket figyelembe kell venni. 

 

 

Példák korlátmegoldásokra

(A példákon kívül számos más megoldás is kivitelezhető.)

 

 

Példák korlátok szerelvényezésére

Fa korlátoszlop - kötél induló/érkező vég 

- felső kötél: d4 - szemes facsavarral DIN 444 és préselt villás terminállal
- középső kötél: kettős menetes csavar M 5, ASS SuperMini feszítő csavarzat M 5, préselt menetes terminállal
- alsó kötél: d4 - villás vég NG 4 4×40 facsavarral és ASS Mini feszítő csavarzattal, szemes véggel illetve másik oldalán M 6 préselt menetes terminállal

Közbenső szakaszba beépíthető feszítő csavarzatok építési nagyságai

- d4 - STANDARD – M8 : felső ábra
- d4 - MINIi – M6 : középső ábra
- d4 - SuperMINI – M5: alsó ábra

Közbenső korlátoszlop csomópontja egy-egy feszítő csavarzattal, átmenő menetes rúddal 

- felső kötél: d4 – SuperMINI – M5 feszítő csavarzattal, kötélre préselt balmenetes terminálokkal
- alsó kötél: d4 - SuperMINI – M5 hosszított feszítő csavarzattal, kötélre préselt hosszú balmenetes terminálokkal 
Fontos az ellenanyák alkalmazása!

 

Korlátoszlop -  kötél induló vagy érkező vég

- felső kötél: d4 – MINI M6 - belsőmenetes préselt véges terminál és DIN 7991 M 6 Bkny. csavar
- alsó kötél: d4 – MINI - lencsefejű préselt terminál

Korlátoszlop hegesztett lemezfüllel - ferdén futó kötélvég bekötése

- felső kötél: d4 – SuperMINI – M5 feszítő csavarzattal, menetes villás véggel és kötélre préselt menetes terminállal
- alsó kötél: d4 - MINI – M5 feszítő csavarzattal, menetes villás véggel és kötélre szerelt (DIY) terminállal 

Végoszlophoz szerelhető feszítő csavarzatok építési nagyságai

- felső kötél: d4 – STANDARD – M8
- középső kötél: d4 – MINI – M6
- alsó kötél: d4 - SuperMINI – M5
Fontos az ellenanyák alkalmazása!

 

A megfelelően megtervezett, kivitelezett illetve gondozott „zöldített” felületek számos előnnyel járhatnak mind a magán mind a középületek esetén.
Az alkalmazható futó- vagy kúszónövények általában felfuttathatók, azonban egyes növényzetek függesztett, vagy csüngő megoldással is elhelyezhetők.

A növények különböző tulajdonságai miatt az adott hely földrajzi és meteorológiai jellemzőit is figyelembe kell venni a megfelelő kiválasztáshoz.

Jellemző zöldíthető felületek és területek:

• homlokzat
• kerítés
• udvar
• tetőkert
• pergola
• árkád
• térelválasztó
• korlát
• oszlop/pillér
• lugas
  
  

Lehetséges előnyök és hatások

Lakókörnyezet közelebb hozása a természethez

+ esztétikusabb környezet
+ komfortérzet javulása 
+ élőhely madaraknak, rovaroknak

Növények mennyiségének növelésével zöldfelület növelése

+ jobb mikroklíma
+ fotoszintézis - ”jobb” levegő

Zajcsökkentés

+ visszaverődő zajok csillapítása

Homlokzatok kímélése

+ graffiti lehetőség csökkentése
+ homlokzati bevonatok időjárási terheinek csökkentése

Árnyékolás

+ hőérzet javulása
+ energiaköltség csökkentése
+ kevesebb klímaberendezés üzemidő
+ városi hőtermelés csökkentése

Csapadék hatásainak módosítása

+ párolgás
+ szikkasztás és vízelvezetés

Telepítési módok

A növények különböző módon telepíthetők, falra szerelt edényes, zsebes, kazettás, mozaikos és más mezős kialakítással vagy támszerkezetre futtathatók. 
A támszerkezetek lehetnek fából, fémből esetleg egy tagolt épületrész, kerítés is felhasználható támszerkezetként. 
A támszerkezet lehet vonal menti, rácsos vagy hálós rendszerű.

A merev szerkezetes támrendszerek mellett elterjedtek a korrózióálló acélsodrony kötelekből és korrózióálló szerelvényekből felépíthető rendszerek.

A „zöldítendő” felület és a növény jellemzőinek ismeretében olyan támrendszerre van szükség, amely biztosítani tudja a felfuttatandó növény megfelelő megtámasztását, gondozhatóságát, 
hosszú élettartamát a fogadószerkezet megóvása mellett. Az építészeti felhasználásra szánt korrózióálló kötélrendszer és szerelvényei a homlokzatok zöld környezetének kialakítására alkalmas rendszer ott is, ahol első látásra nem tűnik elegendőnek a hely.

 

Előforduló kockázatok

Kellően nem átgondolt/tervezett/kivitelezett vagy nem megfelelően gondozott növényzetek hátrányos tulajdonságokkal is bírhatnak.
Pl. nem megfelelően kiválasztott növényzet és támszerkezet esetén előfordulhat a homlokzat vagy a növénytartó szerkezet károsodása, nem kívánt élőlények beköltözéséből eredő fóbiás hatások keletkezhetnek vagy egyes nem megfelelő kialakításoknál létraszerű felmászási lehetőség is fennállhat, ami növelheti a betörésveszélyt egyes helyeken.

 

Minden esetben meg kell fontolni a következőket a zöldítés tervezésekor:

- milyen felületre kerül a növényzet
- irány/tájolás/égtáj
- fény jellege és „mennyisége”
- szélviszonyok
- mező szélessége, magassága
- felületképzés módja
- felület tagoltsága, épsége
- milyen következményekkel járhat a rendszer telepítése
- milyen országos és helyi jogi előírásokat kell betartani
- nem okoz-e a környezetben élők számára esetleg negatív hatásokat
- örökzöld vagy lombhullató növények kerülnek ültetésre
- egy vagy többféle növény kerül telepítésre
- milyen a növény
- fény
- víz
- tápanyag és
- gondozás igénye
- melyek a növény sajátságos tulajdonságai
- a rendszer megvalósítási ára és a fenntartás, gondozás várható költségei
- lehetséges előnyök és kockázatok.

 

Ügyelni kell arra, hogy a fal és a növényzet síkja között – az egyes növények növekedési és más jellemzőinek figyelembe vételével – megfelelő átszellőzési lehetőség legyen.
Az ajánlott távolságok a faltól vagy homlokzattól a növények összefoglaló táblázatában megtalálhatók.

Ez a távolság különösen fontos olyan helyeken, ahol a falazat/homlokzat tagolt vagy repedezett illetve azon növényeknél, amelyek hajlamosak a negatív fototropizmusra.
A pozitív fototropizmus azt jelenti hogy a növények jellemzően a fény felé növekednek. 

Vannak azonban olyan növények, amelyekre a negatív fototropizmus a jellemző, vagyis bizonyos körülmények között nem csak a fény felé növekednek, hanem pl. a fal felé is.

Az esetleges hátrányos tulajdonságok miatt egyes tagolt, hézagos felületek esetében nem ajánlott olyan növényzet telepítése, amelyre a negatív fototropizmus jellemző.
Pl. a hátsó szellőztetésű burkolatokra a „nyitott” kötések miatt nem szabad negatív fototropizmusra hajlamos növényeket telepíteni.
A hajtások benőhetnek a csatlakozásoknál, hézagoknál és károsíthatják  a szigetelést.

Egyes esetekben szükség lehet arra, hogy a burkolat külső felületének megóvásához nagyobb távolságra kell szerelni a kötélzetet, mint amit egyébként a növény megkövetelne.
A fogadószerkezet (pl. homlokzat, kerítés, stb.) méretei, rétegrendje, kialakítása, anyaga alapvetően meghatározza a támrendszer illetve a kötélzet szerelvényezhetőségét és szerelhetőségét.
Fentieket is figyelembe véve lehet kiválasztani a növényeket.

A növények kiválasztásával feltétlenül meg kell vizsgálni:

A növekedés magassága és helyigénye alapján számítható a növény várható tömege és a szélterhelés.

A növények kúszási módja a függőleges kötelek és a keresztkötelek száma, valamint a faltól tartandó távolság miatt is meghatározó.
Egyes növények esetén a felületet lehetséges károsodásai miatt akár viszonylag nagy távolság (15-20 cm) tartása is lehet szükséges a faltól.
A vízszintes és függőleges átadódó terheléseket a teherhordó rétegben rögzített tartókkal kell „megfogni”.

Alacsony terhelhetőségű falak akár több kötelet és keresztkötést is igényelhetnek, mint amit a növény kúszási módja megkövetel.

 

A különböző szakterületek együttműködésének szükségessége

A „zöldítés” projektek korrekt megvalósításához különböző szakterületek professzionális együttműködése szükséges a tervezéstől egészen a növénytelepítésig.

Minden részletet alaposan ki kell dolgozni az építész, a tartószerkezeti tervező, a kertészeti tervező, a kertész, a homlokzatépítő, a lakatos és a szerelő munkák során.
Nem lehet mindenkitől elvárni a másik szakma részletes ismeretét, ezért valamelyik tervezőnek vagy megbízott illetékes személynek koordinálnia kell a munkát, célszerűen be kell vonni az előkészületekbe a szakterületek hozzáértő képviselőit.

Az alábbi példák arra mutatnak rá, hogy a szakterületek illetékeseinek együttes munkája szükséges a megvalósításhoz:

A léggyökerekkel és tapadókorongokkal rendelkező növények alapesetben nem  igényelnek külön támszerkezetet, zöldhomlokzati alkalmazásuk esetén a tervezéskor különös gonddal kell eljárni.

A köteleknek, hálóknak, kereteknek tömegeket és meteorológiai terheléseket kell viselniük ezért ezeket a terheléseket a fogadószerkezet, a fal fogja felvenni.

A falazat építőanyagának megfelelően különböző dübelek szükségesek.

Mivel az támasztást a tartók biztosítják, a falburkolatot, szigeteléseket sok esetben át kell hidalni.

A csapadék jelentős súlynövekedést jelenthetnek, az eső, a hó vagy a fagyos nedvesség jelentősen növeli a növények súlyát.
A tartószerkezetnek megfelelő szilárdságúnak kell lennie az összes rögzítő ponttal együtt még akkor is, ha a szerkezetet kedvezőtlen szélhatás éri.

A kúszó növények akár 100 évig is élhetnek ezért a támszerkezetnek ezt a korhatárt is karbantartás nélkül el kell elérnie. 
Azok a támszerkezetek és horgonyzó rendszerek, amelyek korróziós hatásra tönkremennek vagy időnként  cserélni kell, nem alkalmasak a zöldítésre.

Az erősen csavarodva kúszó növények esetén fontos - mint pl. a Wisteria, - hogy bizonyos távolságra kell lenniük a homlokzat felületéhez. Ezt különösen az érzékeny, sérülékeny, tagolt  burkolatok esetén kell kiemelten kezelni. A növények növekedése által létrejövő erőhatás túl  kis távolság esetén kárt okozhat a burkolaton. 

Az esőcsatornák vagy a villámhárítók nem alkalmasak támszerkezetként. Ezeket a falakon rendszerint kis távolságra rögzítik. 
A fiatal növény számára a kis távolság is elégséges, azonban később a hajtások mérete jelentősen nőhet.
Ha a hely túl szűk, a kötések kihúzódnak a falból, a csatornák sérülnek.

A láncok és a perforált lemezek nem alkalmasak támaszként. Idővel a furatokba vagy a láncszemre ránőhet a növény és elpusztulhat.

A hajtások növekedésük során minden elérhető helyre, akár lyukba is bekúsznak, ezért az ilyen növényeket nem szabad szellőző burkolatok, rácsok közelében használni. Ugyanez vonatkozik a redőnydobozoknál és más  rácsszerű vagy hézaggal szerelt szerkezetre is.

A függőleges köteleket csak „mérsékelten” kell előfeszíteni. 
A felső bekötési pontnak mindenképp kellően stabilnak kell lennie, meg kell felelnie a növény súlyának. 
Ezt a pontot nem szabad túl erős előfeszítéssel terhelni.

Nem szabad alábecsülni a kötőcsavarok előfeszítéséből eredő erőt. Ha a bekötések, dübelek kihúzódnak a falból akár baleset is történhet.

A növények nem igényelnek erős előfeszítést. A Wisteria például lazán feszített kötelet igényel.

A kötél feszességét rendszeresen ellenőrizni kel és szükség esetén be kell állítani.

A leveles homlokzatokról rendszeresen gondoskodni kell. A növényeket metszeni kell, hogy elkerüljük a csupasz részeket az alsó területen.
Ezen kívül az elszáradt részeket évente el kell távolítani.

A növénytartó kötélzet szerelése a fogadószerkezethez rendszerint a falszerkezetbe rögzített menetes csatlakozású szerelvénnyel és tartozékaival történik. 
A támszerkezetnek elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy viselni tudják a teljes növényzet tömegét és az összes járulékos erőt.
A támszerkezet szilárdsága és tartóssága az épülethez rögzítéstől is függ.
Az épületek körülményei, szerkezeti kialakításai eltérőek. 
A betonfalba rögzítése eltér az üreges blokkokba vagy a pórusbeton elemekbe történő rögzítéstől.
A fal szilárdsága is meghatározó a rögzítési pontok számának tervezésénél.

Gyakran használt fal- és falazóanyagok

A falszerkezetbe történő megfelelő bekötéseket a rögzítéstechnikai szakcégek (pl. Fischerdűbel, Hilti, stb.) előírásai szerint kell végezni. 
A megfelelően biztonságos rögzítési módot a falszerkezet anyagának, tagoltságának, állapotának
(pl. repedezett vagy repedésmentes beton) és rétegrendjének függvényében kell kiválasztani. 

Meg kell határozni:
- a bekötőelem névleges átmérőjét és hosszát
- a bekötőelem kiállását a homlokzati síkból, csatlakozását a további szerelvényekhez 
- a kötési/rögzítési mélységet
- a szerelhetőség feltételeit
- a vízzáróság biztosítását

Célszerűen olyan bekötési módot és elemet választani ami a korrózióálló anyagú
csatlakozó szerelvényekhez illeszkedik. Pl. A2 v. A4 anyagcsoportú. 

Járatos bekötési megoldások

- menetes szárak vegyi kötéssel („ragasztott dűbel”) szitahüvellyel vagy nélkül – klf. falazóanyagokhoz
- feszítő dűbel és feszítő hüvely - betonszerkezetekhez
- betoncsavar
- műanyag rögzítőelem (tipli) – kisebb felületek, relatív rövid élettartamra tervezve
- önmetsző csavar tömítéssel – acélszerkezetű/lemez felületre
- standard csavarok és tartozékaik közvetlenül acélszerkezethez történő rögzítés esetén.

A rögzítési pontok számának, méreteinek és csomóponti kialakításának tervezése

A különböző falazó anyagok és homlokzati szerkezetek, a növények ajánlott faltól való távolsága
és a számítható terhelések alapján kell végezni a következők figyelembe vételével.

Példák falszerkezetek különféle külső rétegrendjére:

Szigetelt falazat esetében mindig külön ügyelni kell:
- a szigetelés tehermentesítésére /távtartó betét + hézagolók alkalmazásával
- a vízzárásra /a tartóelem és a szigetelés vakolat csatlakozásánál rugalmas tömítőelem vagy anyag alkalmazásával
- a szerelhetőség feltételeinek biztosítására Lásd: „Példák csomópontok kialakítására” fejezetben

A fogadószerkezet egyes esetekben pl. festett vagy tüzihorganyzott is lehet,
ezekben az esetekben célszerű megvizsgálni a lehetséges korróziós veszélyeket.
Meg kell vizsgálni az elektrokémiai potenciál különbséget és „működésének” kérdéseit,
a műanyag betétezés, perselyezés, részleges bevonatképzés lehetőségeit.

A rögzítési felület

Miután a növény kiválasztásra került az tájolást és a rendelkezésre álló helyet is figyelembe véve,
valamint meg lett határozva a növény kúszási módja alapján a kötélzet távolsága, a várható terhelések kiszámíthatóak.

A következő lépésben meg kell vizsgálni a falszerkezetet és támasztó felületet.
A terheléseket mindig be kell vezetni a fogadószerkezetbe. 
A rögzítési pontok számát a terhelések, az osztás sűrűsége és a fogadószerkezet határozza meg.
A különböző falazó anyagok és homlokzati szerkezetek széles választéka fordulhat elő. 

Néhány általános ajánlás:
 -  a szerelő mindig ellenőrizze a helyszíni megvalósult állapotot, ennek figyelembe vételével válassza ki a megfelelő rögzítési módot és anyagot
 -  fontos, hogy mindenféle burkolattal, szigetelő vakolattal és a hátsó szellőzésű burkolatokkal ellátott felület alatti 
    teherhordó szerkezetbe kell a bekötést végezni
 -  csapadéknak nem szabad áthatolni a szigetelés mentén a rögzítő rendszer konzolján
 -  a bekötési pontoknál minimális hőhidat szabad csak hagyni
 -  szükség szerint műanyag távtartó betéteket kell a szigetelőrétegnél alkalmazni
 -  a hátsó szellőztetett burkolatok burkolóanyagai nem alkalmasak az támszerkezet rögzítésére. 
    Ezeket megfelelően igazolt szilárdságú  segédszerkezetekre szerelik.   
    A bekötéseket az igazolt szilárdságú szerkezethez lehet kiépíteni.
 -  önálló támszerkezet összeállításakor a hátsó szellőztetett burkolaton és a burkolófelületen való átmenetnél figyelembe kell venni,
    hogy a  homlokzati egység dilatációval szabadon mozoghat.
    A bekötési nyílást úgy kell kialakítani, hogy a lehető legkisebb legyen, hogy elkerülhető 
    legyen a nedvesség behatolása a szigetelés mögé.

Terhelések meghatározása

A fogadószerkezetre vagy a falazatra jutó terhelések a támszerkezet saját tömegén kívül jellemzően 
- egyrészt a függőleges irányú terhelésekből - a növény tömegéből + a csapadékból származóan  
- másrészt a vízszintes terhelési hatásokból - a szél húzásából, a szélnyomásból és az oldalszélből adódnak.

A számítás módja lehet tényezőnkénti számított és összegzett eredménnyel vagy tapasztalati tervezési tényező figyelembe vételével.

Függőleges terhelés

A növény súlyának pontos adatai nem állnak rendelkezésre, csak közelítő értékek.
Azonos fajta növények a telepítési körülményektől, helytől függően különböző mértékben növekedhetnek.
Csak azt tudjuk megmondani, hogy mekkora területet fedhet le egy speciális növényzet.
Pontos adatot csak akkor lehetne kapni ha a növényzet eltávolításra és lemérésre kerülne. 

A növények tömegére vonatkozó adatok kg/m2 mértékegységgel szerepelnek a táblázatokban. 

Gyakrabban alkalmazott kúszónövények esetén a növények figyelembe vehető tömegadatai
a Növények tulajdonságai fejezetben találhatók. 

A növényzet elérhető teljes tömege függ a növény fajtájától, a tájolástól,
a támszerkezet kialakításától,  a tápanyag és nedvesség ellátottságtól, a gondozástól.

Csapadékból származó terhelés

A növények jellemző fajlagos tömegéhez viszonyítva a hó, jég, fagyos eső hatását is figyelembe kell venni.
Tapasztalati adat, hogy a „szokásos” eső kb. 20-25% -kal növeli a növény tömegéből származó terhelést.
Sajnos a fagyott nedvességre vonatkozóan nincs pontos adat. 

Tapasztalati terhelési értékek

A figyelembe vehető terhelés a lombhullató növények és az örökzöld növények esetében eltérő.
A terhelés számításánál figyelembe vehető össztömeget a következőképpen javasolt felvenni:
- a lombhullató növények tömegének megkettőzése
- a nem lombhullató növények tömegének háromszorosa.

Mindezek mellett minden esetben biztonsági tényezővel kell számolni.

Vízszintes terhelés, jellemzően szélterhelés

A lombozatot zárt felületként kell venni illetve figyelembe kell venni a talaj feletti magasságot is.
A növényzet megfelelő kikötéséhez a szélnyomást a szélszívást és az oldalsó szelet is számításba kell venni.
Előfordulhat olyan eset, amikor a zöldfelületet nem a fal felé nyomja a szél, hanem mögé kerülve a növényzetet kifelé húzza a faltól.

Az oldalsó szél, a homlokzattal párhuzamos szél hajlítónyomatékot okoz a rögzítés konzolján.
A hajlítónyomatékhoz hozzájárul a növény tömege illetve a hosszított a konzol hatása, pl. szigetelő vakolat esetén.
A konzol hajlító terhelésének mérséklése érdekében vízszintes kötés és keresztkötés is szükséges lehet
a függőleges köteleknél még akkor is, ha a növény kúszási tulajdonságai nem igényelnék a vízszintes bekötést.

Mindezeket figyelembe véve kell kiszámítani a szélterhelésből származó erőt
ami a bekötéseket terhelheti, valamint az oldalszélből származó hajlítónyomaték értékéket.

Fontos a növény végső magasságának megfelelő kiszámítása.
Ha az támszerkezet túl rövid vagy túl keskeny, a növény túlnyúlik a felső vagy az oldalsó területen,
és az oldalszél munkafelülete ezáltal megnő.

Az épület alakja és méretei, a környezeti és terepviszonyok, a futtatási magasság befolyásolja a növényzetet érő szélterhelést.

Mivel nem állnak rendelkezésre biztos adatok, hogy a szél mekkora hányada halad át a leveleken 
és milyen ellenállást mutat a növény ezért különösen az oldalszél vonatkozásában ajánlott, 
hogy a zöldítést egységes „zárt” felületként tekintve a szélterhelés ennek megfelelően legyen meghatározva.

Figyelembe vehető szélnyomás értékek:

Magasság tartomány (m): 0-10   
Szélnyomás [kN/m²]: 0,41-0,96     

Magasság tartomány (m): 10-18   
Szélnyomás [kN/m²]: 0,56-1,09     

Magasság tartomány (m): 18-24   
Szélnyomás [kN/m²]: 0,64-1,17     

Megjegyzések: 

Az alacsonyabb értékek intenzív városi beépítésnél, a magasabb értékek nyílt terepen önálló építménynél alkalmazandók.
Az építmény pontosabb szélterhelés számításához a szakirodalom és a szabványok nyújtanak segítséget.

Mivel a zöldfelület növekedésének mértéke a növény fajtájától, a tájolástól, a tápanyag és nedvesség ellátottságtól,
a gondozástól is függ, ezért a szélterhelésből a növényzet által falazatra átadódó terhelések vonatkozásában
csak közelítő számítás végezhető.

Kötőelemekről, bekötésekről

Általában a homlokzati zöldítés a falszerkezethez kerül rögzítésre de ezen kívül lehetőség van arra,
hogy a pl. faszerkezetek vagy erkélyek fagerendáin rögzítsük.
Ha a fal felülete vagy a gerenda nem tudja elviselni a terheléseket, további köteleket vagy tartókat kell telepíteni.

Nagyon fontos a rögzítő elemek, mint a dübelek, konzolok és a speciális szerelvények megfelelő használata.

A bekötések tekintetében nem lehet minden részletet pontosan előre látni, az épületszerkezet kivitelezési állapotától,
minőségétől és pontosságától is függ a kötés megfelelő kivitelezhetősége.

Egyes kúszónövények akár 500 kg-ot vagy nagyobb tömeget is elérhetnek.
Az ilyen növény bekötéseit nem szabad műanyag dübelekkel rögzíteni.
A rögzítést úgy kell megtervezni, hogy a dübel elviselje a növényzetből származó terheléseket.

A különböző dübelgyártók számos megoldást kínálnak, garantálva a terhelések legjobb viselését.
A dübelek tesztelésre kerülnek és az adott maximális terhelési értékeket a vonatkozó dokumentumok tartalmazzák.
Ezzel egyidejűleg megadják azokat a részleteket, amelyekben a furatcsoportok, peremtávolságok, furatátmérők és a furatmélységek meghatározottak.
Ha egy dübel terhelhetősége nem éri el szükséges tervezési értéket akkor nem alkalmas az adott megoldáshoz.
Ha a dübelek közötti távolság túl kicsi, a tégla kihúzódhat a kötéséből.
Téglánként csak egy dübel használható!

A furattávolságoknak meg kell felelniük a dübel követelményeinek és ezeket feltétlenül be kell tartani. 

Fontos, hogy minden rögzítőelem korrózióálló acélból készüljön.

Az összes kiszámított függőleges terhelést a felső, csúcsponthoz közeli dübeleknek el kell tudni viselni.

Néha a meglévő fal nem tudja viselni a növényzetből származó terheléseket.
Ekkor kiegészítő függőleges tartószerkezeteket kell összeállítani.
Ha ez nem lenne lehetséges, a befogókonzol és a karok szerkezeti módosításával kell „átvezetni” az erőket, amelyek hatással vannak a dübelre.

A teherhordó falban úgy kell rögzíteni a bekötéseket, hogy a hajlítási nyomaték a lehető legalacsonyabb legyen.

Elrendezések, mintázatok

- fogadószerkezetre/falazatra/homlokzatra bekötésekkel szerelt rendszerek
Az ábrák a lehetséges elrendezéseknek csak kis csoportját illusztrálják.

Vonalas / vízszintes, függőleges, ferde, egy vagy több sorban

Négyzetes vagy téglalap rácsos elrendezések klf. osztással és elrendezéssel vagy elfordítva

Egyedi elrendezések és kombinált megoldások

További megoldások:

- sodronykötél és köracél elemek kombinációja,
- fémből készült tartó keretszerkezetre szerelt kötélrácsos vagy kötélhálós megoldások,
- pillér/oszlop felületéhez illeszkedő vonalas vagy rácsos szerkezetek, stb.

A kötélhálózat lehet:
- minden csomópontnál mereven falazathoz bekötött (1)
- szakaszosan lengő mezős, a közbenső keresztezéseknél csak keresztelemekkel kötött (2)

(1) menetes rúdra szerelt keresztelem
90^o-os kötélcsatlakozással

(2) lengő keresztelem
90^o-os kötélcsatlakozással

 

Rögzítési pontok (felső és alsó)

ASS Fali konzol, standard

A tömör téglafalhoz való rögzítéshez lett kifejlesztve. 
A dübel rögzítési mód nem teszi lehetővé nagyobb terhelések felvételét.
Más anyagoknál viszont pl. betonnál nagyobb terhelések elfogadhatóak lehetnek. 
Érzékeny vakolat esetén a benyomódás elkerülésére rozettát ill. nagy alátéteket kell használni. 
Fali konzol típusok: lemez gerinces villás csatlakozáshoz ill. furatos menetes terminálokhoz.

 

ASS Fali Y-konzol

Szigetelt homlokzatok esetén a szigetelőrétegen hengeres marószerszámmal
furatot kell készíteni, be kell helyezni egy nyomásálló műanyag távtartót
a merev bekötés miatt és a hőhíd elkerülése érdekében, majd  az Y-konzolt
vízzáró módon tömítve rácsavarozni. 
Az Y-konzol nem csak rögzítési pont, hanem a távtartó takarására is alkalmas.

ASS Fali T-konzol

Az ASS fali T- konzol a villás terminálok közvetlen fogadására és rögzítésére szolgál. 
A feszítés iránya lehetőleg kis szöget zárjon be a fallal.

 

Felső rögzítés - 3 pontos

Az ASS T- konzol és a 3D keresztelem kombinációja ez a rögzítés,
amikor a függőleges terhelés túlságosan nehéz az egy ponton való kikötéshez. 
A középső ponthoz képest szimmetrikusan elhelyezett két ferde ágas konstrukció 
különösen téglafalazatoknál ajánlott megoldás.

 

Kersztezési pontok

90° -os

90° -os szögben áthidaló pont hozható létre ASS keresztelem vagy ASS keresztelem 3D segítségével.

 

Változtatható szögű

Az ASS Cross-over klipek a fali csatlakozásnál vagy rúdvégen bármilyen szögben kereszteződő köteleknél.

 

Csatlakozás bármilyen szögben - szimpla/dupla szemes elemmel

ASS keresztelem fali csatlakozásnál vagy rúdvégen kis terhelhetőségű kereszteződések létrehozásához.

 

ASS 3D áthidaló elem

A 3D keresztelemek kötélhez csatlakozó részei le vannak kerekítve, 
ezzel lehetővé teszik a biztonságos csatlakozást éles sarkok nélkül. 

 

Homlokzati környezet a hátsó szellőztetésű burkolatokon

Ha egy hátsó szellőztetésű burkolat mögött bekötő rudat kell rögzíteni, akkor mindig ellenőrizni kell,
hogy az alépítmény képes-e viselni a növényzettel járó kiegészítő terhelést.
A szerelés során figyelembe kell venni, hogy az alépítmény rögzítési pontjai és nem a támszerkezethez
csatlakozó részei megfelelő állapotúak-e.
A növényzet támszerkezet bekötő tartói a külső héj mögött a ténylegesen teherhordó felülethez kerülnek rögzítésre.
A támszerkezet bekötéseinél olyan méretű furatot kell készíteni, hogy a burkolat megfelelő dilatációja garantált legyen, ne feszülhessen be a szerkezet.

A szigeteléssel, a hátsó szellőzéssel és a külső burkolattal ellátott konstrukciók esetén a növényzet a távolsága viszonylag nagy a teherhordó falszerkezettől. 
A fellépő hajlítónyomaték miatt ezért a zöldítés támszerkezetét általában vízszintes merevítéssel és térbeli hálózat megoldással kell összeállítani, még akkor is,
ha a telepítendő kúszónövény nem igényelne ilyen rendszert és kereszteződéseket a kúszási módja alapján.

Az alább felsorolt okok miatt nem szabad nagy előfeszítést alkalmazni a növényfuttató köteleknél:

- minden kúszónövény a szélben együtt mozog a kötéllel,
- ha túl szorosan szerelték a kötelet, kidörzsölheti a növényzet egyes részeit,
- a legtöbb esetben a felső kötési pontok a hálózat leginkább igénybevett részei, amelyek a növény tömegét viselik, beleértve az összes 
  további terhelést is (pl. fagyott nedvességet), 
- kötél előfeszítése csökkenti a „munka” terhelhetőséget.

Közbenső rögzítések

- erős kúszónövényeknél - pl. Wisteria – viszont nagyon fontos, hogy a kötél a növényt masszívan tartsa, ezért szükség lehet további   
  kikötésekre a felületek szélein, hogy elkerüljük a bekötőrudak kötélfeszültség által okozott túlzott hajlítását,
- a kötélek megereszkedésének elkerülése érdekében - különösen vízszintes kötél esetén, - szükség lehet közbenső rögzítésekre, 
  a  közbenső be és összekötések száma a növénytől és a fal szerkezetétől függ,
- olyan növények esetében, amelyek végső növekedésükkel nagy tömeget érnek el, további  - mezőben elhelyezett - bekötési pontokat 
  is tervezni kell.

 

Példák:

 

Vakolt tégla falszerkezet

90 ° -os áthidalási pontokkal rendelkező kötélhálózat.
A függőleges kötelek száma és hossza függ a választott kúszónövénytől és a tartófal teherbírásától.
A vízszintes kötések száma függ a függőleges kötelek hosszától,
a növény kúszási módjától és tartófal teherbíró képességétől.
A bekötő rudak hosszát a közbenső részeknél a következők figyelembe vételével kell meghatározni:
- a faltól való távolság (változhat a növénytől és a homlokzati kiképzéstől függően)
- a vakolat vastagsága 
- a tartó rögzítési mélysége.

Ez a változat olyan növények számára készült, amelyeknek nagy a magassága és a tömege.
A 3 pontos felső felfüggesztés akkor is szükséges lehet,
ha a falszerkezet nem teszi lehetővé a dübel megfelelő terhelésátadását.

Közbenső szerelvényekként: keresztelemek fali csatlakozással vagy lengő kivitelben.

 

Vakolt és szigetelt homlokzat

Különösen szigetelt vakolathoz 90 ° -os áthidalási pontokkal rendelkező kötélhálózat.
A függőleges kötelek száma és hossza függ a választott kúszónövénytől és tartófal teherbírásától.
A vízszintes kötések száma függ a függőleges kötelek hosszától,
a növény kúszási módjától és tartófal teherbíró képességétől.
A bekötő rudak hosszát a következő tényezők határozzák meg:
- a faltól való távolság (változhat a növénytől és a homlokzati kiképzéstől függően)
- a szigetelőréteg vastagsága
- a tartó rögzítési mélysége.

 

Kisebb tömegű rendszer családi házon

Ez a növénytartó szerkezet két függőleges kötélből áll,
és a konzolok 65 mm, 90 mm vagy 115 mm fali távolságokhoz vannak tervezve.
Kötelenként legfeljebb 1,5 kN öszterhelésig használhatók.

Ezt a kialakítást nem szabad a nagy tömegű, illetve
az erősen csavarodó növényekhez használni, mint pl. lila akác. 

Az oldalirányban „szélesen”  terjeszkedő növényekhez emellett vízszintes kötelek használata is ajánlott. 
Erős szélterhelésnek kitett felület esetén szintén ajánlott vízszintes kötelek használata.

 

Példák csomópontok kialakítására

Alsó és felső bekötések

1.Speciális felső rögzítés fa tartószerkezethez: facsavarokkal rögzített konzollal és a hozzá csatlakozó villás terminállal

2. Alsó bekötéls fa tartószerkezetbe: kettős menetes (fa/metrikus) csavar - zárt feszítőanya/préselt véges balmenetes terminál - ellenanyákkal

3.Alsó csatlakozás beton padozathoz: vegyi kötéssel rögzített jobbmenetes rúd - zárt feszítőanya/balmenetes terminál - ellenanyákkal

Villás végek alkalmazása billenő csatlakozási módokhoz kisebb terhelésekre

1. Ferde betonfelületre szerelt T-konzol - villás vég - menetes csavar - DIY szerelhető terminál - hatlapú anyák
(állítható magasság a csavarhossz függvényében).

2. Zártszelvénybe fúrt menethez csatlakozó csavar ellenanyával - villás vég ellenanyával - préselt véges szemes terminál
csapszeges csatlakozással (állítható magasság a csavarhossz függvényében).

3. Acéllemezbe fúrt menethez csatlakozó csavar ellenanyával - villás vég ellenanyával - dupla hernyócsavaros
kötélrögzítő elemmel + kötélvég kötélszívvel - csapszeges csatlakozással
(állítható magasság a csavarhossz függvényében).

4. Acéllemezbe fúrt menethez csatlakozó csavar - villás vég - préselt véges szemes terminál csapszeges csatlakozással
(a villa fix rögzítésű).

Homlokzati csatlakozások

1. Szigetelt betonfalon Y konzollal és merev távtartóval kialakított bekötés rugalmas vízzáró tömítéssel.

2. Szigetelt téglafalon merev távtartóval kialakított bekötés rugalmas vízzáró tömítéssel, nagyméretű alátéttel 
és a menetes rúd végén keresztelemmel.

2. Szigetelt téglafalon merev távtartóval kialakított bekötés rugalmas vízzáró tömítéssel, nagyméretű alátéttel 
és szemes csatlakozóval ferde merevítőlemez bekötéshez.

4. T-konzollal a teherhordó szerkezetre merevített és a szigetelés, valamint a homlokzati elem elé kivezetett szemes csatlakozással.

5. Fém tartószerkezetre rögzített szigetelő és burkolóelemek elé szerelt kötélzet.
Falsíktól viszonylag nagy távolságra kiálló bekötő elem megoldás, T-konzol, szemes hüvely, jobb/balmenetes orsó,
belsőmenetes villás terminálok és keresztelem felhasználásával.

6. Zártszelvényhez rögzített, csavarra szerelt ASS szemes hüvelyhez villás/menetes terminálos feszítőcsavarzattal ellátott kötél csatlakozása.

A növények kiválasztásának kritériumai - a természet iránymutatásai

A tervezés során figyelembe kell venni a növények természeti környezeti körülményeit,
fajonkénti sajátosságait, jellemzőit és szükségleteit annak érdekében, hogy a zöldfelület létrehozása 
és fenntartása megfelelő eredménnyel járjon, a tervezett kedvező hatások megvalósuljanak.

Fényigény - tájolás

A kertészeti gyakorlatból is ismert, hogy a növényeknek különleges igényük van a fényre. 
Ez vonatkozik a kúszó növényekre is.
A zöldítendő felület fekvése, tájolása alapvetően meghatározza a telepíthető növények kiválasztását.

Észak - árnyékos
Dél - napos
Kelet - félárnyék
Nyugat - félárnyék
Észak-Nyugat - árnyék/félárnyék
Észak-Kelet - árnyék/félárnyék
Dél-Nyugat - félárnyék
Dél-Kelet - félárnyék

Ha az épület déli oldalait (D-DK-DNY) csak lombhullató növények borítják, úgy a lombhullást követően ház fala télen nem árnyékolt, elnyelheti a melegítő napot.

Az északi falakra (É-ÉK-ÉNY) célszerűen örökzöld kúszó növényeket ajánlott tervezni. 
Ezek hozzájárulhatnak az épület védelméhez a hideg, az eső és a szél ellen.

A növekedés magassága és szélessége

A növények megválasztásának másik kritériuma a terület nagysága, amely zöldítendő. 
A rendelkezésre álló területnek meg kell felelnie a növény végső - növekedési - magasságának. 
Ha a felület túl nagy, a növény csak részleges fedést tud elérni, és az eredmény nem kielégítő. 
Ha a felület túl kicsi, a növények megakadhatnak egy felső peremnél, felfuthatnak a tetőre, és a hajtások bekúszhatnak a cserepek alá.

Talajviszonyok, gyökérterület

Különböző helyi körülmények, talajviszonyok és a növények genetikai szerkezete befolyásolja a növekedést. 
Azok a növények, amelyeket „kisebb” kádakba helyeznek, valószínűleg nem érik el a tervezett növekedési magasságot, 
mivel a gyökérterület nagyon korlátozott. A növekedés változásai befolyásolják a növények végső tömegét is.

A gyökérzóna árnyékolása

A kúszónövények eredetileg az erdő alján gyökereznek, ahol a bokrok, cserjék árnyékában vannak. 
A növények számára városi környezetében is hasonló körülményeket kell teremteni a megfelelő növekedéshez, 
ezért a gyökérzóna árnyékolásáról más, kisebb termetű növények ültetésével célszerű gondoskodni.

Kúszási mód

A kúszó/futónövények különböző módokon „csatlakozhatnak” a támszerkezethez. 
A növények kapaszkodási jellemzőik szerint is több csoportra oszthatók.

Támszerkezet nélkül is képesek kúszni: 

     gyökérrel kapaszkodók (pl. Ivy) 

Jellemzők: ragadós, tapadó gyökerek csak a fiatal hajtásokon nőnek kb. 3 évig
A túlzott metszést kerülni kell.

     tapadókorongos kapaszkodók (pl. Boston Ivy)

Jellemzők: olyan tapadó gyökereket novesztenek, amelyek a falon is megtartják a növényt
Ha túl sűrűn metszik a fiatal hajtásokat, a növény elveszíti tartását

Ezek csak részben alkalmasak a modern homlokzatok környezetbarátabbá tételére, 
mert a kapaszkodó „elemeik” kedvezőtlen körülmények között akár károsíthatják a felületeket. 
Alkalmazásuk során a támszerkezet kialakítása és növelt faltávolság mellett figyelembe kell venni az előforduló negatív fototropizmus hatását is. 

Támszerkezetre kúszó növények – rendszerint ezek ajánlottak megfelelő támszerkezet alkalmazásával homlokzatok zöldítésére.

     erősen csavarodók - (pl. Lonicera)

Jellemzők: a növény növekedés közben csavarodva ráfeszül a támasztó elemre. 
A fajoktól függően a növények különböző irányban csavarodnak. Egyes növények a támasz körül erős szárat képeznek. 
Érzékeny burkolatok esetében az ilyen növényeket a külső rétegtől távol kell tartani.

     levélnyéllel/levélkaccsal kapaszkodók - (pl. Clematis)

     szárkaccsal kapaszkodók  - (pl. Passiflora)

Jellemzők: a szárkaccsal kapaszkodók dugóhúzó alakú spirálokat alakítanak ki, amelyek körbefutják a támaszt. 
Ezeknél a növényeknél a sodronykötél ne haladja meg a 8 mm átmérőt mivel a nagyobb átmérőkre  a kacsok nem tudnak rácsavarodni.

     támaszkodók - (pl. Rubus)

Jellemzők: a homlokzat és a támszerkezet között növekednek. Hajtásuk elemeit vízszintes támaszra helyezik.
Vízszintes kötelek feltétlenül szükségesek ezekhez a növényekhez. A támszerkezet falhoz viszonyított távolsága nem lehet túl nagy. 
A növényzet a saját súlya miatt behajolhat, megsüllyedhet, lecsúszhat”.

Gondozás

A kúszó növényekről is gondoskodniuk kell ugyanúgy ahogyan más kerti növényekről. 
Az elhalt hajtásokat el kell távolítani, a növényeket vissza kell vágni annak érdekében, hogy az alján ne legyenek csupasz részek.

A virágzás, termés, gyümölcs, talaj, ültetés, kezelés, előnevelés, tápanyagpótlás, öntözés, stb. 
vonatkozásában a növényekről a szakirodalomban, kertészeti könyvekben illetve részben weboldalakon is lehet tájékozódni.

Egyes növényeknél a növekedési jellemzőiket figyelembe véve a „kapaszkodási pontokról” is gondoskodni kell.

Megoldási módok lehetnek: 

•      a rácsszerű kialakítás, 
•      a rugalmas kötélháló vagy 
•      a kötélre szerelt stopper vagy ütköző vagy más „elem”. 

Kínai fatekercs - Periploca sepium

- napos, meleg helyre
- állványra csavarodva kapaszkodik

Görögtekercs - Periploca graeca

- napos helyre
- csavarodva kapaszkodik

Olasz iszalag - Clematis viticella

- napos helyre
- levélnyéllel/kaccsal kapaszkodik

Clematis maximowicziana

- napos, meleg helyre
- levélnyéllel/kaccsal kapaszkodik

Rose - Kúszó rózsa

- napos helyre
- horgas tövissel támaszkodó

Trombitafolyondár - Campsis tagliabuana

- napos helyre
- léggyökér, támszerkezet szükséges

Trombita cserje - Campsis radicans

- napos helyre
- léggyökér, támszerkezet szükséges

Parti szőlő - Vitis riparia

- napos, védett helyre
- szárkaccsal kapaszkodik

Amúri szőlő - Vitis amurensis

- napos, védett helyre
- szárkaccsal kapaszkodik

Bortermő szőlő - Vitis vinifera

- napos, védett helyre
- szárkaccsal kapaszkodik

Rozsdásszőrű szőlő - Vitis coignetiae

- napos, védett helyre
- szárkaccsal kapaszkodik

Havasi iszalag - Clemetis alpina

- napos vagy árnyékos helyre
- levélnyéllel/kaccsal kapaszkodik, lassan növekvő

Nagyleplű iszalag - Clematis macropetala

- napos vagy árnyékos helyre
- levélnyéllel/kaccsal kapaszkodik

Erdei iszalag - Clematis vitalba

- napos vagy árnyékos helyre
- levélnyéllel/kaccsal kapaszkodik

Clematis lanuginosa Hybriden

- napos vagy árnyékos helyre
- levélnyéllel kapaszkodik

Hegyi iszalag -Clematis montana

- félárnyékos, árnyékos helyre
- levélnyéllel/kaccsal kapaszkodik

Clematis patens Hybriden

- félárnyékos, de világos helyre
- levélnyéllel kapaszkodik

Skarlátlonc - Lonicera x brownii

- félárnyékos helyre
- csavarodva kapaszkodik a támszerkezetre

Húspiros lonc - Lonicera x heckrotii

- félárnyékos helyre
- csavarodva kapaszkodik a támszerkezetre

Jerikói lonc - Lonicera caprifolium

- félárnyékos helyre

- csavarodva kapaszkodik a támszerkezetre

Búbos lonc - Lonicera períclymenum

- félárnyékos helyre

- csavarodva kapaszkodik a támszerkezetre

Borostás lonc - Lonicera henryi

- félárnyékos helyre

- csavarodva kapaszkodik a támszerkezetre

Japán lonc - Lonicera japonica

- félárnyékos helyre
- állványra csavarodva kapaszkodik

Magyar lonc - Lonicera tellemanniana

- félárnyékos helyre
- állványra csavarodva kapaszkodik

Kínai kúszómagnólia - Schisandra chinensis

- árnyékos helyre
- állványra csavarodva kapaszkodik

Nagylevelű borostyán - Hedera helix

- árnyékos helyre
- léggyökérrel kapaszkodik

Kaukázusi borostyán - Hedera colchica

- félárnyékos, árnyékos helyre
- erősen kúszó

Komló -Humulus lupulus scandens

- félárnyékos, árnyékos helyre
- állványra csavarodva kapaszkodik

Kúszó hortenzia -Hidrangea anomala

- félárnyékos, árnyékos helyre
- kúszónövény rögzítő gyökerekkel, melyekhez támszerkezet is szükséges

Nagylevelű pipavirág, Farkasalma -Aristolochia macrophylla

- félárnyékos, árnyékos helyre
- csavarodva kapaszkodik

Repkénykecskerágó -Euonymus fortunei

- félárnyékos, árnyékos helyre
- léggyökérrel kapaszkodik, támszerkezet ajánlott

 

Terminál részegységek

A szerelés lépései

 

 

 

 
Először csúsztassa a házat a kötélre.

Ezután csúsztassa a kúpos betéteket a kötélre, biztosítva hogy köztük egyenlő hézag legyen.

Helyezze a réz nyomógyűrűt a kötél végére, ügyelve arra, hogy a nyomógyűrű és a kötél vége közötti távolság 5 mm legyen.

Csúsztassa a házat a kúpos betétre.

A terminál most összeszerelhető.
Csavarja be a fejet a házba.
Ezután húzza meg szorosan az ellenanyát egy csavarkulcs segítségével.

A  BlueWave  azt javasolja, hogy az összeszerelés során nem savas tömítőanyaggal zárja le a terméket, pl. Sikaflex 221.
Szerelje szét a csatlakozót és töltse fel a házat és az üreget tömítőanyaggal, majd szerelje össze a terminált.
Ismételje meg mindaddig, amíg a tömítőanyag ki nem nyomódik a végből a kötél mellett.

Eztután meg kell tisztítani a terminált.
A nyomógyűrűt és a kúpos betéteket nem szabad újra felhasználni.
Meg kell győződni róla, hogy a terminál és a kötél mérete megfelelő.
A felhasználó felelős a megfelelő kötélátmérő kiválasztásáért és a megfelelő szerelésért.

Karbantartás

Rendszeresen ellenőrizze a terminált, hogy nincs-e sérülés koncentrált sóoldatok
vagy a szennyezett környezet hosszabb expozíciója kapcsán.
Ellenőrizze a tömítést, ha hiányos, távolítsa el az összes tömítőanyagot.
Ezután öblítse le a terminált, vízzel tisztítsa meg, és kezelje WD40 -el.
Zárja le a terminált nem savas tömítőanyaggal.

MEGJEGYZÉS Az első dinamikus terhelés után a csatlakozót ismét meg kell húzni.
A terminál a következő típusú kötelekhez lett kifejlesztve : 1x19, 7x19 és 7x7.
A szerelhető terminál használható alakított pászmás kötelekkel is. 

Összeszerelést követően a kúpos zárású terminálok a kötél szakítóerejét „csökkentik” kb. 15%-kal.

 

A terminálok préselését jellemzően szakműhelyeinkben hidraulikus présgépekkel, 
vagy külső kivitelezésnél a szerelés helyszínén görgős présgéppel végezzük.

Az alkalmazott acélsodronykötelek minden esetben minősítettek, megfelelnek az EN harmonizált szabványok, valamint a „Dépek Direktíva” előírásainak.

A terminálos kiképzés mellett csatlakozási pont vagy kötélvég ütköző kialakítható alumíniumhüvelyes,
korrózióálló hüvelyes vagy rézhüvelyes préseléssel is.

Az ilyen jellegű kialakításokat a pontos méret meghatározását követően minden esetben szakműhelyeinkben végezzük el. 

Egyes tartószerkezeti alkalmazások esetén a korrózióálló rendszerek alternatívája
a horganyzott acélsodronyköteles és szerelvényes megoldás. (pl.: ponyvaszerkezet, madárröpde, tornyok tartókötelei)

A kötélhálók az épületek, építmények térelhatárolására, dekorációs célokra és más funkciókra többféle megoldást biztosíthatnak. 

Rendkívül rugalmas szerkezetek, a fényt vagy bevilágítottságot
csak kis mértékben csökkentik és egyedi arculatok kialakítását is lehetővé teszik.
Bel és- kültéri korlátok betétjeként, homlokzatok kialakításánál, belsőépítészeti térelhatárolásoknál,
kerítéseknél, növényfuttató rendszereknél illetve állatkertekben is gyakori a használatuk.

Az acélsodrony kötelek korrózióálló  alapanyagúak (jellemzően AISI 316 vagy AISI 304).
Az összekötő elemeik ettől eltérő anyagminőségűek is lehetnek. 

Megoldások, felületi kivitelek

Natúr vagy festett (fekete, sárga, bronz).

Hüvelyes préselt vagy összefűzött (állatkerti) kivitelek.

Egyedi alakok - téglalap, négyzet,  

trapéz vagy más külső befoglaló idomok. 

Különleges egyedi kialakítások.

 

Kötélhálók szélkialakításai különböző szerelési módokhoz

A kötélhálók fogadószerkezethez rögzítése több módon történhet: 

- közvetlen kikötözéssel
- segédkötélre fűzve
- rúdra, csőre fűzve
- feszített kötelekre fűzve
- „varrva”
- más, egyedi megoldással

 

A szélmegoldás vagy a kötő „szerelvény” lehet: 

- kötélszemes
- füles
- szemes
- ovális hüvelyes
- szabad kötélvéges 

A fogadószerkezet jellemzőinek megfelelően
minden esetben meg kell határozni a vízszintes, függőleges
vagy más elhelyezkedésű oldalak szélkialakítását!

 

Különböző szélső kötési pont megoldások

szerelvény nélkül

átfűzhető hüvely

szemes kötési pont

összekötő hüvely

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyakrabban alkalmazott megoldások:

10  vízszintesen alul és felül valamint függőlegesen mindkét oldalon szerelvény nélkül,
csőre/rúdra/kötélre fűzhetően

18  vízszintesen alul és felül és függőlegesen mindkét oldalon szabad (átfűzhető) hüvelyekkel

22  vízszintesen alul és felül szerelvény nélkül, csőre/rúdra/kötélre fűzhetően és függőlegesen
mindkét oldalon préselt szemes kötési pontokkal

24  vízszintesen alul és felül szabad (átfűzhető) hüvelyekkel és függőlegesen
mindkét oldalon préselt szemes kötési pontokkal